A HO-HÓ KLUB HORGÁSZEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA  

(a 2019. május 19-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

1. Az egyesület adatai

1./ Az egyesület neve:          HO-HÓ Klub Kecskemét Horgász Egyesület

2./ Székhelye:                      Kecskemét Badacsony u. 1/a

3./ Működési területe:          Kecskemét és vonzáskörzete

4./ Pecsétje:                        HO-HÓ Klub Kecskemét HE

5./ Alapítók:                        Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

1. Az egyesület célja és tevékenysége

1./ A horgászat fejlesztése, népszerűsítése. A tagok részére kedvező horgászati lehetőségek elősegítése.

2./ Az egyesület tagjainak a horgászetika tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére való nevelése.

3./ A horgászattal is hozzájárulni a szabadidő kultúrált eltöltéséhez.

4./ Az egyesület tagjainak érdekképviselete és érdekvédelme, valamint az egyesület működési feltételeinek javítása.

5./ Az egyesület tevékenysége kiterjed arra, hogy

1. a) a horgászathoz szükséges okmányok beszerzését biztosítsa;
2. b) horgászvizsgát szervez és bonyolít;
3. c) biztosítja tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket, ennek keretében ismerteti a horgászattal összefüggő jogszabályokat és más rendelkezéseket.
4. d) elősegíti a halállomány védelmét, valamint a horgászatra vonatkozó jogszabályok, előírások és az Országos Horgászrend szabályainak megtartását.
5. e) segíti a hatóságokat az orvhalászat és az orvhorgászat leküzdésében, valamint a vizek tisztasága és a természet védelmében.
6. f) rendszeres lehetőséget biztosít tagjai számára a horgászattal összefüggő szakismereteik gyarapítására.
7. g) horgászversenyeket ír ki és rendez, rendezvényeket szervez.
8. h) versenycsapatot szervez, támogatja annak eredményes szereplését a horgászversenyeken az egyesület jó hírének, a horgászsport népszerűsítésének érdekében.

6./ Az egyesület elsődlegesen gazdasági tevékenységet nem végez, azonban a cél megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet, a célja szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve, végezhet.

III. Az egyesület szövetségi kapcsolata

1./ Az egyesület tagja a Bács-Kiskun megyei Horgászegyesületek Szövetségének /a továbbiakban: Szövetség/.

2./ Az egyesület és a Szövetség kapcsolatára a Szövetség alapszabálya az irányadó.

3./ Az egyesület jogi személy.

4./ A Szövetség az egyesület önállóságát a Szövetséghez való tartozása miatt nem korlátozza, és nem korlátozhatja.

1. Az egyesület tagjai

1./ Az egyesületbe való be- és kilépés önkéntes.

2./ Az egyesületnek tagja lehet mindenki, aki a belépési kérelmében nyilatkozik, hogy az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és az egyesület elnöksége a jelentkezőt az egyesületbe felveszi.

3./ Az egyesületi tagság a belépési kérelem elfogadásával keletkezik.

A belépési kérelem elfogadásáról és a tagfelvételről az egyesület elnöksége írásban dönt a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül. A belépő tag a tagdíjat a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított 30 napon belül köteles teljesíteni.

4./ A belépési kérelmet írásban kell benyújtani. A felvétel elfogadásáról vagy elutasításáról történt döntésről a kérelmezőt írásban kell értesíteni 30 napon belül. A tagfelvételt elutasító döntés ellen, a kézhezvételtől számított 30 napon belül a kérelmező írásban panaszt nyújthat be az egyesület közgyűléséhez. Ebben az esetben a végleges döntést az egyesület közgyűlése a soron következő ülésén hozza meg.

5./ Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként évente tagdíjat kötelesek fizetni. A tagdíj mértékének megállapítása az egyesület közgyűlésének hatásköre. További kedvezményes tagdíjak megállapítására az egyesület közgyűlése jogosult. Az egyesületi tagdíj tartalmazza a szövetségi tagdíjakat is, melyeket az egyesület a taglétszáma alapján fizet. A tagdíjat az egyesület pénztárába készpénzben lehet befizetni vagy át lehet utalni az egyesület bankszámlájára.

 

1. Az egyesületi tagság megszűnése

1./ A tagsági jogviszony megszűnik:

1. a) a tag kilépésével,
2. b) a tag halálával,
3. c) a tag kizárásával.

2./ A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

3./ A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén az elnökség bármely tagja terjeszti a közgyűlés elé. Az eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. Ezt követően az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagot meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít. A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag köteles összehívni a közgyűlést. A kizárásról a közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A kizárt tag, a határozat hatályon kívül helyezése iránt, a közléstől számított 30 napon belül terjeszthet elő keresetet az egyesületet nyilvántartó törvényszékhez. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell a tag utolsó ismert lakcímére történő postai megküldés útján.

1. A tagok jogai és kötelességei

1./ A tagokat – a jogszabályokban foglalt korlátozások kivételével – egyenlő jogok illetik meg és egyforma kötelezettségek terhelik.

2./ A tagok joga:

1. a) az egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni;
2. b) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, panasszal és felszólalással fordulni a vezetőséghez és a közgyűléshez;
3. c) igénybe veheti az egyesület tulajdonát képező, a tagok rendelkezésére álló ingatlanokat, létesítményeket, felszereléseket a megállapított tagdíj kiegészítés ellenében.
4. d) az egyesület tulajdonában és birtokában lévő eszközöket, az alapszabály vonatkozó szabályai szerint használni;
5. e) választhat és választható az egyesület szerveibe;
6. f) javaslatokat és indítványokat tehet az egyesület szerveihez, felvilágosítást kérhet az egyesület bármely tevékenységéről és igényelheti, hogy az egyesület az érdekében járjon el;
7. g) az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a Törvényszék előtt megtámadhatja.
8. h) az egyesület tagjait a közgyűlésen személyesen tanácskozási, indítványtételi és szavazati jog illeti meg és a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén az egyesület bármely tisztségére megválaszthatók.

3./ A tag kötelességei:

30. a) köteles a közgyűlés által meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítésére, így különösen köteles a tagdíjat a tárgyév június 30. napjáig befizetni, feltéve, hogy a tagsági jogviszony ezt megelőzően keletkezett; köteles a tagdíj kiegészítés befizetésére a közgyűlés által meghatározott határnapig;
31. b) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;
32. c) köteles az alapszabály rendelkezéseit és a közgyűlési határozatok rendelkezéseit betartani;
33. d) köteles védeni az egyesület tulajdonát;
34. e) köteles a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, az Országos Horgászrendet, illetve az egyes vízterületekre érvényes speciális szabályokat megtartani;
35. f) köteles a fogási naplót az előírásoknak megfelelően vezetni és az előírt határidőre leadni.
36. g) köteles védeni mindazon természeti értékeket, melyek megóvása minden horgász kötelessége.

VII. Az egyesület szervei és működésük

1./ Az egyesület a szervezetét választás útján alakítja ki. A választásra általános szabályként 5 (öt) évente kerül sor, kivéve, ha valamely tisztség megüresedése miatt időközi választásra kerül sor, mert ez esetben a megválasztás időtartama rövidebb lesz, igazodik a többi tisztségviselő mandátumához. A választott szervek és a tisztségviselők választóiknak, az egyesület tagjainak beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A választott szervek és a tisztségviselők, amennyiben feladataikat nem megfelelően látják el, az őket megválasztó szerv által bármikor visszahívhatók.

2./ Az egyesület szervei:

1. a) közgyűlés,
2. b) elnökség,
3. c) felügyelő bizottság.

3./ A testületi szervek ülései akkor határozatképesek, ha azon a testület tagjainak több mint 50 %-a jelen van.

VIII. A közgyűlés

1./ Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlés a határozatait kizárólag ülés tartásával hozza meg.

2./ A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni, de az elnökség határozata alapján más, a közgyűlés megtartására alkalmas helyen is megtartható.

3./ A közgyűlést évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell összehívni.

4./ A közgyűlést az elnök meghívó küldésével vagy a meghívónak az egyesület honlapján (http://www.hohoklub.hu) történő közzétételével hívja össze (2013. évi V. törvény 3:17. § (1) bekezdése). A meghívó kiküldésének vagy közzétételének legalább 10 nappal meg kell előznie a közgyűlés időpontját.

5./ A meghívónak tartalmaznia kell

1. a) az egyesület nevét és székhelyét;
2. b) a közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését;
3. c) a közgyűlés napirendjét.

6./ A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

7./ Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, a közgyűlést akkor lehet megtartani, ha a közgyűlésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a közgyűlés megtartásához.

8./ A közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

9./ A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

10./ A tagok a közgyűlésen szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11./ Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Egyéb esetekben tagok a határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha a 2013. évi V. törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, az alapszabály egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha a 2013. évi V. törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

12./ Ha a közgyűlés nem határozatképes, ismételt közgyűlést kell tartani.

13./ A megismételt közgyűlés a határozatképtelen közgyűlést követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlésre vonatkozó meghívó a közgyűlési meghívóval együtt is megküldhető vagy közzé tehető a tagok részére. Az eredeti meghívóban az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozóan a tagokat külön is figyelmeztetni kell.

14./ Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. c) az egyesület céljának elérése veszélybe került.

15./ A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

1. a) az alapszabály módosítása;
2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
3. c) az egyesület szerveinek, ill. tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
4. d) a tagdíj mértékének, a tagdíj kiegészítés mértékének és befizetési határidejének, a tagdíjból adható kedvezmény feltételeinek a megállapítása;
5. e) az éves költségvetés elfogadása;
6. f) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés -, a számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása;
7. g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
8. h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
9. i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
10. j) a végelszámoló kijelölése;
11. k) a Szövetség küldöttgyűlésére a küldöttek megválasztása.

16./ A közgyűlés résztvevőiről jelenléti ívet kell vezetni. A jelenléti íven fel kell tüntetni a tagok, nevét, lakcímét és a jelen lévők aláírását. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők. A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke. Akadályoztatása esetén bármely elnökségi tag megválasztható levezető elnöknek. Ez esetben a levezető elnököt a jelenlévők egyszerű szótöbbséggel választják meg. A levezető elnök javaslatot tesz a két főből álló szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztására. A közgyűlés tagjai jogosultak más személyek jelölésére is. A szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyvvezetőt, a hitelesítőket a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel választja meg.

17./ A közgyűlés nem nyilvános, de azon meghívottak részt vehetnek.

18./ A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza valamennyi kérdésben, figyelemmel a Ptk. 3:19. § (3) bekezdésében foglaltakra. A tag szavazati jogát csak személyesen gyakorolhatja.

19./ A határozatokat – a tag személyét érintő határozat kivételével – az egyesület elnöksége köteles annak meghozatalától számított 15 napon belül az egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára kifüggeszteni és az egyesület honlapján (http://www.hohoklub.hu) közzétenni. A tag személyét érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján ajánlott küldeményként kell közölni.

1. Az elnökség

1./ Az elnökség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve, amely gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint az egyesület folyamatos működéséről. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg 5 (öt) évi időtartamra az egyesület tagjai közül. Az elnökség tagjainak a jogszabályokban meghatározott tartalmú elfogadó nyilatkozatot kell aláírniuk. A vezető tisztségviselők személyére az egyesület bármely tagja tehet javaslatot. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja meg, egyszerű szótöbbséggel. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napján kezdődik és öt év időtartamra szól.

2./ Az egyesület ügyvezetését a hat tagú elnökség látja el. Az elnökség tagja az elnök, az elnökhelyettes és további 4 (négy) elnökségi tag. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői.

 3./ Az elnökségi ülést szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni, amely akkor határozatképes, ha legalább négy tag jelen van. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az elnökség ülései nem nyilvánosak. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az elnök-helyettes hívja össze és vezeti. Az üléseken tanácskozási joggal vehet részt a felügyelő bizottság elnöke, akit az ülésre meg kell hívni. Szavazategyenlőség esetén a feltett javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

4./ Az egyesület elnöksége irányítja az egyesület munkáját két közgyűlés között. Az elnökség beszámolót készít a végzett munkáról és a költségvetés végrehajtásáról a közgyűlésnek. Az elnökség munkáját az elnök irányítja. Az elnökség készíti el és terjeszti a közgyűlés elé a költségvetési tervet és az éves beszámolót.

5./ Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

6./ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

1. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. c) visszahívással;
4. d) lemondással;
5. e) a vezető tisztségviselő halálával;
6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
8. Az egyesület elnöke

1./ Az egyesület elnöke vezeti és szervezi az elnökség munkáját, képviseli az egyesületet, és

1. a) irányítja és ellenőrzi az egyesület tevékenységét, irányítja az egyesület gazdálkodását;
2. b) tevékenységéről beszámol az elnökségnek;
3. c) felelős kiadója az egyesület kiadványainak;
4. d) összehívja a közgyűlést és az elnökség üléseit, s azokon elnököl.

2./ Az egyesület elnöke képviseli az egyesületet. Képviseleti joga általános és önálló.

 

1. Az elnökhelyettes

1./ Az egyesület elnök-helyettese felelős az egyesületben végzett társadalmi munkák, rendezvények szervezéséért és irányításáért. Az elnök akadályoztatása esetén, az elnök-helyettes önállóan, általános jogkörrel képviseli az egyesületet.

XII. A felügyelő bizottság

1./ A közgyűlés 5 (öt) éves időtartamra választja meg a felügyelő bizottság elnökét és két tagját az egyesület tagjai közül. A felügyelő bizottság elnökének és tagjainak a jogszabályokban meghatározott tartalmú elfogadó nyilatkozatot kell aláírniuk, jogviszonyuk a választással és az elfogadó nyilatkozat aláírásával veszi kezdetét.

2./ A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

3./ A felügyelő bizottság testületként jár el, évente ülést tart. Az ülést a felügyelő bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A felügyelő bizottság határozatképes, ha az elnök és legalább egy tag jelen van. A felügyelő bizottság ellenőrzi az alapszabályszerű és jogszabályszerű működést és a költségvetés végrehajtását. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Évente egyszer beszámol a közgyűlésnek.

4./ A felügyelő bizottság hatásköre:

1. a) A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinthet.
2. b) A felügyelő bizottság elnöke és tagja törvényességi észrevételezési joggal részt vehetnek az elnökség ülésein, illetve a közgyűlésen.
3. c) A felügyelő bizottság az egyesület beszámolóit, költségvetési tervét előzetesen véleményezi, s erről tájékoztatja a közgyűlést.
4. d) A felügyelő bizottság észrevételeiről írásban tájékoztatja az elnökséget. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a felügyelő bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a felügyelő bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabálysértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az illetékes ügyészséghez kell fordulnia.

 

XII/A  A határozatok rendje

1./ A Közgyűlésről, valamint az Elnökség és  a Felügyelő bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.

2./ A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen:

– a megjelent szavazóképes tagok számát (név szerint),

– a határozatképességet,

– a véglegesített napirendet,

– a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is,

– a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).

3./ A jegyzőkönyveket hitelesítik:

– a közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag,

– az elnökségi, a felügyelő bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök,

4./ A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza:

– a határozat véglegesített szövegét,

– a határozatok számát,

– a határozathozatal időpontját,

– annak érvényességi körét, hatályát,

–  a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint),

5./ A testületek személyekre vonatkozó döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel. Az általános érvényű határozatokat évente ki kell adni a “Hatályos Egyesületi Határozatok” c. kiadványban, amelyet az egyesület honlapján és hirdetőtábláján közzé kell tenni.  

 

XIII. Az egyesület gazdálkodása

1./ Az egyesület tagjai által befizetett tagdíjak és tagdíj kiegészítések képezik a gazdálkodás alapját. Ezen összegek a közgyűlés által elfogadott költségvetés szerint használhatók fel. A tagdíj tartalmazza a szövetségi tagdíjakat is.

2./ Az elnökség javaslata alapján az egyesület közgyűlése fogadja el a tárgyévi költségvetést legkésőbb a tárgyév május 31. napjáig. A költségvetésben meg kell tervezni a várható bevételeket és kiadásokat.

3./ Az előző évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, a mindenkori hatályos jogszabályokban elvárt megnevezéssel és tartalommal, legkésőbb május 31. napjáig a közgyűlés elé kell az elnökségnek terjesztenie.

4./ Az egyesület éves pénzügyi beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet a jogszabályoknak megfelelően kell közzétenni.

XIV. Az egyesület megszűnése

1./ Az egyesület megszűnik, ha

1. a) átalakul,
2. b) a tagok kimondják megszűnését,
3. c) az arra jogosult szerv megszünteti,
4. d) megvalósította célját, vagy a célja lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg,
5. e) az egyesület tagjainak a száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt,

feltéve minden esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a Törvényszék az egyesületet a nyilvántartásból törli.

2./ Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont horgászszervezetnek kell átadni, lehetőleg a megszűnő egyesülettel azonos székhelyen tevékenykedőnek.

1. Egyéb rendelkezések

1./ Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem végez, pártoktól függetlenül működik, pártokat anyagilag nem támogat. Országgyűlési képviselő választásokon, fővárosi, megyei és helyi önkormányzati képviselő választásokon jelöltet nem állít.

2./ Az egyesület személyi és vagyoni viszonyaira, megszűnésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Záradék: Az egyesület közgyűlése a 2019. május 19. napján hozott 15/2019. (05.19.) Közgyűlési Határozattal módosította az egyesület alapszabályát.

A változással érintett pontok: IV/5. pont, IX/3. és XII/2. pont. Az egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának, így aláírásommal ezt igazolom.

Kecskemét, 2019. május 19.

Gábris Kázmér

a HO-HÓ Klub Kecskemét Horgász Egyesület elnöke